Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2015

Amikor beérik valami …avagy a Plzeni 5 napos

  10 éve, akkor kezdődött minden az első Plzeni 5 naposon. Ott voltam, mint ahogy egyetlen magyarként az összesen ott voltam. Ostendee kemping is meghatározó volt az életemben. Itt voltak a Plzeni 5 naposok, itt kértem meg csóróként egy műanyag távcső gyűrűvel Ági kezét, de még azt is itt találtuk ki, mikorra ütemezzük lehetőleg Helka érkezését. Mi volt idén a cél. A nagy cél egy régi vágy volt, hogy vadászrajtba beférhessek. Még soha sem sikerült korábban. A másik cél, hogy 10-ben végezzek, asszem még ez sem volt meg eddig. És a merész vágy, hogy esetleg a mezőny elején végezzek, vagy valamelyik nap esetleg dobogóra állhassak. Utóbbi az elmúlt évek tapasztalata alapján, max a sprintben jöhet számításba, bár aki tudja mostanában milyen állóképességgel rendelkezem, a hosszútávra tette volna le a voksát!   Felkészülés Az év legfontosabb versenyének tekintettem. Az edzés terv, ha lehet olyanról beszélni, valahogy úgy épült fel: szerda foci, csütörtök spinning vagy cstsz,

Hogyan ne …

Szóval hogy hogyan ne, hát azt én nem tudom, azt tudom, hogy miket csináltam ma, és ez nem biztos, hogy a legjobb vétel volt. De nézzük miről is van szó! A mai napon egy olyan maratonon vettem részt, amin még soha nem voltam, ennek köszönhetően annyi fogalmam volt a pályáról amit a mapsorche engedett, meg amit tavaly olvastam róla. Na az meg nem túl sok. Annyit tudtam, hogy az Eplény maraton vége felfelé egy dózer ami kb. azt jelenti, hogy az utsó 5 kilin emelkedik kb. 100m-ert ami nem túl sok, de mivel ennek köszönhetően gyors és pörgős, ez még okozhat gondot. Na meg annyi, hogy a közepén van a tési mászás, ami fene tudja milyen, de ha ezt letudtuk olyan sok meglepetés, legalábbis fizikálisan nem lehet. Bár van egy másik mászás, de az meg betonon történik, az meg csak nem szúr ki velem. Na akkor most az első arany szabály: „Mindig tiszteld a pályát!” Na nagyjából ez nem volt meg. Vártam, hogy milyen lesz, de nem feltétlen gondoltam, hogy ezt a pályát jelenleg betudom szopni. Ja

Szilvás

„Nem írod meg?!” – szólt a kérdés ma asszonytól. És az asszony kérését kielégíteni fontos dolog egy házasságban így hát monitorra vetem a hétvégét, vagyis a Szilvás maratont Tavaly valahogy úgy kezdődött a beszámolóm, hogy miért is ment olyan jól, meg kerestem az okokat meg hasonlók, na erre most nincs szükség, lévén 6 percel rosszabbat jöttem mint tavaly, bár az csak egy „mellékes tény” hogy 6 kilivel hosszabb is volt idén a pálya. Na de kezdjük az elején. A pénteki Mets Miki féle kerti party után, szombaton indultunk el gyönyörű nyárias időben Szilvásváradra, hogy idén is megtiszteljük jelenlétünkkel ezt a nemes viadalt. Még Ági is csatlakozott hozzám, holott ez több okból is nagyon kérdéses volt. Meg is lett a böjtje a dolognak lévén, hogy a délutáni tekerés során a Szalajka vízesésig jutottunk el amikor is a tüdeje egy kezdődő majdnem tüdő gyuszi miatt, kiakart szakadni a helyéből, és így az ő versenye itt el is ment a lecsóba, de az enyém nem. Én még átmozgatásnak feltek

Kalandtúra Két-Keréken avagy Bike Adventura magyar módra!

Előre leszögezem eddig is imádtam a score versenyeket! És ez az érzés most is megmaradt, sőt mondhatom még jobban beleszerettem ebbe a típusú versenyformába. És bevallom nem értem, hogy miért nem népszerűbb ez a „verseny forma” Magyarországon, holott a Cseheknél 1000 fős limiteket kell hozni, a nevező áradat miatt, és 2-3 nap alatt elfogy a hely. Hogy mi is az a score verseny, vagy más néven adventura? Adott egy limit idő, amin belül a saját gondolataid alapján fogsz kijelölt pontokat, amiknek különböző pontértéke van. Az is jó kérdés, hogy mennyire is verseny, mert hát valljuk be őszintén, nagyon kevés az az induló, aki egy ilyen versenyre tényleg versenyezni megy, és nem egy jót túrázni, kis kihívásokkal, gyönyörű tájakon, ráadásnak mivel általában ez csapatverseny, ezért a haverokkal, munkatársakkal stb. A környéken talán a szlovákok MA-KA-DO-ja a legnépszerűbb, de ha kicsit északabbra a csehekhez megyünk akkor ott bizony szinte minden hétvégére jut egy - egy ilyen verseny, rá