Na ez nem verseny lesz, még ha néha úgy is tűnik! J Maga lett volna az örömtekerés, ha a pici lányom pocija nem gondolja kissé máshogy! L Szóval hetekkel ezelőtt már felvetődött bennem, hogy olyan sokat vagyok távol kicsiny családomtól, és szeretnék már velük is lenni, na meg a hétvégén nincs is sportesemény, és tavakat kerülni meg jó, ráadásnak ide aztán végkép eltudok menni „hintóval”, így Áginak szegeztem a kérdést, hogy menjünk el a Szentiván éji Velencei tó tekerésre! Miért is ne, tök szabad, nincsenek kötöttségek, szabályok, csak egy csomó ember bringázik ráadásul éjszaka! És éjszaka pedig, mióta a kínai piac összes csodája nálam van, imádok tekerni! Így aztán regisztráltunk és június 23.-án éjszaka a Velencei-tóhoz mentünk! Helka örült, hogy végre megint használhatja a hintóját, én is örültem hogy húzhatom, Ági meg, hogy bringázhatott. Helka már egy hete izgult, hogy mikor is megyünk, így aztán amikor pénteken délután, vagy inkább kora este sikerült elindulnunk hárma