Tóni

Emlékszem valamikor 2011 nyarán üldögéltünk egy padon valahol Szlovákiában Ági, Bunyik Laci meg én, és arról beszélgettünk, hogy is kellene megvalósítani az esküvőnket. Az asztaltársaság kibővült, szó szót követett, és Te megtudtad, hogy mi bringával akarunk esküvőre menni. Csabival önként jelentkeztél lónak, nem érdekelt a kihívás, hogy bő két mázsát kell felhúznod Veszprém megye egyik leghúzósabb emelkedőjén, megcsináltad.

Emlékszem az esküvőm másnapján reggel felhívtál:

„Szia Puffy! Már csak mi vagyunk itt, de mi is már lelépnénk. Őőőő vihetek egy csülköt?”

Igen ez is te voltál.

De Te voltál az is, aki Bencét hátulról hajszolta a cseh Bike Adventurát, és amikor 20 percetek volt 15 kilire akkor sem engedted, hogy feladja. 

Te voltál az is, akivel a Várpalota maratonon mintha összebeszéltünk volna, de egymástól függetlenül hárman toltuk vissza a tökig sáros bringát, lánc és váltó nélkül.

Emlékszem, amikor felautókáztunk a Trans Hungária Maratonon a Kékes-tetőre a váltáshoz, ittunk egy kólát és vártunk. Aztán Te úgy döntöttél nem vársz itt, mert megúsznád a pályát szint nélkül, így legurultál a sípálya aljára és ott váltottad talán Gyallai Janót? Aztán felmásztál a hegyre, és büszkén mesélted tavaly is, hogy a sípálya eleji DH-n még mindig benne vagy az első tízbe a THM-es tekeréssel.

A Plzeni éjszakák, vagy éppen Pozsonyiak, amikor a cseheken kívül csak mi ketten ültünk a sörsátorban, és figyeltük az eseményeket.

Óóó azok a paleoreggelik a versenyek előtt, a házi sonka, szalonna, amiből mindig jutott mindenkinek.

Te hoztad létre a Káosz Amigost is. Igaz „hűtlen” lettél a csapathoz, vagy átadtad a fiataloknak a stafétát, és rám hagytad a csapat irányítását, hogy Te a saját korosztályoddal, a Fonnyadt Makkot erősítsd. Tavaly ugyan nem voltál ott velük a 24h-on, mert családi kötelezettségeid voltak, pedig ha tudod, hogy ez lesz …

Tavaly a vértesi évadzárón még együtt guberáltunk össze Csontinak felszerelést, amiben elindulhatott. Te a bringát adtad én a ruhákat.

Hány átversenyzett hétvége, átsörözött este van mögöttünk. Te voltál mindig az első aki a fémcsajkájával a bográcsomhoz járult, de ha a tüzet megkellett hozzá rakni, akkor is mindig ott voltál.

Emlékszem, amikor 6 vagy 8 éve Plzenben bementünk a ruhaboltokba shopingolni, mi férfiak, és x mennyiségű nadrággal tértünk haza, na meg jó pár karton eredeti cseh sörrel. Igen cseh sörrel, mert a cseh sörök voltak a kedvenceid.

Voltak, mert elmentél, itt hagytál bennünket, és már valahol máshol keresed a pontokat, ülsz le a söntéshez egy sörért. Nem látom már a stravan a tevékenységedet, nem látom felvillanni az ikonod a kudos felirattal minden edzésem után, pedig általában te voltál az első, aki követte az edzéseimet.

 

Tóni elmentél!

De az emléked örökre a szívemben él.